- Figyelj jól rám barátom. Az Élet végtelenül egyszerű, de a világ szereti bonyolultnak láttatni magát.
- Most akkor egyszerű vagy bonyolult?
- Szerinted?
- Néha ez, néha az.
- Nem tudsz dönteni?
- Minden pillanatban döntünk tulajdonképpen.
- Pontosan így van, ettől forog a világ kereke.
- Rengeteg döntést hozunk meg egy napon. De van hogy egyik döntés sokkal nagyobb súlyú, mint a másik.
- És van olyan amikor nehéz a döntés, de azt is meg kell hozni. Sőt olyan is amikor lehetetlen jól dönteni.
- Mint most?
- Hát igen... Most nem hoztál jó döntést.
- Gyorsan kellett döntenem.
- A legtöbben itt rontják el. Ez olyan, mint egy próba. Bejöttél, de kimenni már nem fogsz...
- Vén vagy és lassú... Szóval ne vegyél erre mérget.
- Öreg macska... nem vén macska.
Az egér balra kivágott, eliszkolt az öreg macska mellett. A macska meg utána. Körbe körbe rohangáltak a szűk kamrában. Végül az egér egy résen át elmenekült.
Ez így ment sokáig. Sok sok napon át.
De egy napon mikor az egér újra arra ment, a macska csak feküdt. A fejét se emelte fel, mikor meglátta őt. Az egér nem értette a dolgot. Óvatosan a macska fejéhez ment.
- Mi történt barátom? - kérdezte tőle.
- Nem jött. - sóhajtott a macska - Pár naponta szokott, de most nem jön.
- Ki?
- A gazdasszony. Aki ételt hoz nekem.
- Az ember veszélyes és megbízhatatlan. Magadra hagyott. - felelte az egér - Mert megöregedtél.
- Nem. Ő szeret engem.
- Bezárt a kamrába... Szerinted ez a szeretet? - kérdezte az egér.
- Nem értesz semmit.
- Én ki tudok menni, te meg be vagy ide zárva. - összegezte az egér.
- Ez a macska dolga... Az egerészés. Ezt mondja mindig a gazdasszony. Ezért vagyok itt, hogy te ne legyél.
- Akkor valamit nem jót csinálsz, mert itt vagyok.
- 17 éves vagyok... És hát már nem olyan mint régen.
- A kedves gazdasszonyod magadra hagyott, hogy éhenhalj. - mondta az egér, aztán elfutott.
A macska nagyot sóhajtott és lehunyta a szemét. Pár perc múlva újra kopogtak az egér körmei a padlón. A macska gyenge volt, de újra kinyitotta a szemét. Az egér hozott magával valamit. Egy jó nagy darab hús volt az. Alig bírta el, de odavonszolta. A macska lassan felemelte a fejét és bekapta a húsdarabot. Az egér újra elrohant és megint hozott egy darabot. Ez így ment egészen addig, amíg a macska erőre nem kapott. Akkor az egér elment, de előtte még súgott valamit a macska fülébe.
Léptek hallatszottak odakintről, aztán kattant a zár. Ahogy a gazdasszony belépett, az öreg macska kislisszant a lába között.
Szabad volt és ezt az egérnek köszönhette.
-----
Mi a tanulság?
Nem mindig az a barátod aki megetet, de lehet a legjobb barátod az, aki a bajban segít neked.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
